állomány: oszhangzat_alapok.pdf
Tehát, egy két információ a harmóniák világából.
Kezdjük az elején. Akkord=több hang, min. 3 együtt hangzása
Az akkordok amiket, népzenei kíséretben használunk a dúr, a moll, a szeptim a szűkített és
néha a bővített akkordok. Ezek a harmóniák tercekből épülnek fel, kivétel a szeptim.
Akkordok „kiszámolása”
Hangközök:
1. prím: Ugyanazon hang egymás mellett szólal meg. (Harmonikánál ez nem
lehetséges)
2. kis szekund: pl: c-cisz, fél hang távolság
3. nagy szekund: pl c-d, egész hang távolság
4. kis terc: pl: c-disz, három félhangnyi távolság
5. nagy terc: pl: c-e, két egész hangnyi távolság
6. kvart: pl: c-f
7. bővitett kvart, vagy szűkített kvint: c-fisz
8. kvint: pl: c-g
9. kis szext: pl: c-gisz
10. nagy szext: pl: c-a
11. kis szeptim: pl: c-b
12. nagy szeptim: pl: c-h
13. oktáv: pl: c-c’
A hangtávolságok kiszámításának van egy nem hivatalos módja, ami kezdetben sokat
segíthet az akkordok összeállításában. A módszer a következő:Vegyük a „c” hangot és önmaga beleszámolásával együtt számoljunk kettőig és menjünk följebb a klaviatúrán. Így a „cisz”-hez érünk el. A „c” az egy, és a „cisz” a kettő.
Ezzel a módszerrel számoljuk ki a következőkben, a C-dúr hármas hangzatot, más néven
akkordot.
Az akkordok
A „dúr” akkord egy nagytercből és egy kistercből áll.
Ha végig számoljuk, akkor kiderül, hogy ezzel a módszerrel a nagyterchez ötöt kell
számolnunk. Így eljutunk az „e” hangig. Az „e” hangtól, önmaga beleszámolásával együtt
négyet számolunk, akkor megkapjuk a kistercet az az a „g” hangot. Így össze is állt a C-dúr
akkord. (c-e-g)
A „moll” akkord, pont a fordítottja a „dúr”-nak, egy kisterc és egy nagyterc kell hozzá. Tehát
előbb négyig, aztán ötig számolunk. Ha végig számoljuk akkor: c-esz(disz)-g jön ki, ez a cmoll.
A szűkített akkord egy négyes hangzat, tehát 4 hangból áll. Csak kis tercekből áll ez az
akkord, tehát 3 kistercből fog felépülni. Ha „c”-ről indulunk, és kiszámoljuk a kis terceket,
megkapjuk a c-szűkitett akkordot: „c-disz-fisz-a”. Mivel 12 hangunk van a skálában ezért
ebből az akkord típusból hármat tudunk felállítani.
A A bővített akkordban csak nagytercek vannak, tehát két nagytercet egymás után
számolunk, megkapjuk a bővített akkordunkat. Pl. „c-e-gisz”
A szeptim akkord egy átmenő akkord, ami annyit jelent, hogy két akkord közé fogjuk be,
mert jó átvezeti az egyiket a másikba. A szeptim, hetet jelent. Mint korábban már leírtam, ez
hangtávolságot jelent. Van kis és nagy szeptim. A szeptim akkordban az adott akkord
skálájának a kis szeptim hangja szólal meg negyedikként az akkordban. (ebből elég 3-at
megszólaltatni)
Pl: ha C szeptimről van szó, melynek jelölése C7, akkor a C-dúr skálából a kis szeptim hang
kell amelyik a „b” hang. Ezt egyerűbben is kiszámolhattjuk, ha az alaphangtól egy teljes
hangot visszaszámolunk. Ha a „c”-től 1 hangot visszaszámolunk akkor a „b” hanghoz jutunk.
A Népzenében a szeptim akkordhoz mindig Dúr akkordból indulunk ki.
Fordítások
Eddig Minden akkordot az alap hangjáról számoltunk ki, ezt alap fordításnak nevezzük.
Mivel az akkordjaink 3 hangból állnak (kivéve a szűkítettek), lehetőségünk van a hangokat
egy oktávval odébb tenni, ha a kényelmünk és a szabályok megkövetelik. Ezeket az
akkordokat, az alap, fordításainak nevezzük. Pl: „ c-e-g”-ből, a „c” hang egy oktávval való
fölemelésével megkapjuk az: „e-g-c’ ” fordítást. Ezt szext fordításnak nevezzük, mert az „e”
és a „c” hang között egy szext hang távolság van.
Ha ennél is tovább megyünk, és ebből a szext fordításból indulunk ki, tovább helyezve az
első hangot, akkor az „e-g-c”-ből eljutunk a „g-c-e”-ig. Ezt kvart-szext fordításnak nevezzük.
Az oka igen egyszerű: a „g” és a „c” között egy kvart hangköz van, és a „g” és az „e” hang
között egy szext hangköz található.
Ez a három fordítás teszi lehetővé, hogy az összes akkordot egy oktávon belül le tudjuk
fogni, kiküszöbölve ezzel a klaviatúrán való felesleges nagy ugrásokat és csökkentve a
„mellényúlás” esélyét.
A fokok
Vegyük a C-dúr skálát alapul.
C-D-E-F-G-A-H
A továbbiakban a hangoknak számot adunk és fokoknak fogjuk őket nevezni:
„C” az 1. fok; „D” a 2.fok; „E”a 3.fok stb…
A klasszikus összhangzattanban így nevezik el a skálák hangjait. Ezeket az elnevezéseket,
később nagyon jól tudjuk majd használni, amikor harmonizálunk, és főleg amikor
transzponálunk majd (ez annyit jelent, hogy egyik hangnemből a másikba rakjuk át a nótát).
Ezekhez a fokokhoz, tartozik egy akkord, amit a skála hangjainak a felhasználásával
„készűl”, csakis kis tercek és nagytercek felhasználásával (mert ugye az akkordok, tercekből
állnak, az alapfordítás esetében)
1. fok a „C” mivel a legközelebb lévő terc az „E”, majd erre a „G” hang így nincs más jó
megoldás mint a jól ismert „c-e-g” hármas, a C-dúr.
2. fok a „D” hang. erre is felépítjük a terceket a meglévő hangjainkból, akkor a „d-f-a”
akkordot találjuk. Mivel a „d-f” hangköz kisterc és az „f-a” hangköze nagyterc, így ez
az akkord a d-moll.
3. fok a „E” hang. „e-g-h” e-moll
4. fok az „F” hang. „f-a-c” F-dúr
5. fok a „G” hang. „g-h-d” G-dúr
6. fok az „A” hang. „a-c-e” a-moll
7. fok a „H” hang. „h-d-f” Csak kistercekből áll ezért ez egy szűkített akkord a hszűkített.
A kvintkör
Természetesen minden dallamnak van egy skálája amilyen hangokat használ. Ha C-dúrban
muzsikálunk és a dallamban mégis megjelenik egy „fisz” hang, akkor a kíséretet úgy kell
alakítani, hogy ez figyelembe vesszük. De erről majd később.
Íme, itt a kvintkőr, amiből kiderülnek az előjegyzések az adott skálában és a párhuzamos
akkordok, ill. hangnemek. Ezt jól nézzétek meg! A tetején a C-dúr és az a-moll található.
Ha balra, tehát az óramutató járásával ellentétesen indulunk, akkor szeptim körnek is
nevezhetjük. Ha akkordoknak vesszük a feltüntetett hangnemeket, akkor a C-dúr után az Fdúr következik. A kettő közé betehetjük a C7-et, az F-dúr és a B-dúr közé az F7-et, stb…
A balkéz
A harmonika ball, és a jobb oldalának az együtt használata, nagyon fontos alapkérdés. A
jobb oldalon játszott akkordok a baloldalon játszott basszussal együtt adják ki a kíséretet.
A balkéz nehéznek tűnik elsőre, de valójában igen egyszerű.
Általában a „C” basszus a 2. sorban meg van jelölve. Harmonikája válogatja, hogy hány
gomb van megjelölve. Látható, hogy ha ránézünk a táblázatra, akkor a kvintkör azonnal
láthatóvá válik a 2. sorban. „C”-től jobbra a „G” a „D”, stb… ballra pedig az „F” a „B”, stb…
Mi ballra megyünk, mert a kvintkör is arra mutatja nekünk a szeptimek irányát. Ha az 1. sort
nézzük azok a vezető hangok, amelyek a szeptim akkordokhoz tartoznak.
Pl: C-C7-F a bal kéznél így néz ki: C-E-F egy háromszögben mozog a basszus:
C 2. sor – E 1. sor –F 2.sor
Ehhez kapcsolódik az alap gyakorlat is, amely a következő:
Ennek az analógiájára elindulunk a H basszustól (ami itt B-vel van jelölve, ami nekünk B, az
itt Bb) és ha minden akkord megvan, akkor szépen körbe érünk, ilyen módon.
H-H7-E-E7-A-A7-D-D7-G-G7-C-C7-F-F7-B-B7-Esz-Esz7-Asz-Asz7-Cisz-Cisz7-Fisz-Fisz7-H
A fekete billentyűk elnevezéseit a népzenészek között megszokott variációban használom. A
balkéz az előző példában leírt háromszög formában mozog együtt a jobb kézzel.
H-Esz-E-Gisz-A-Cisz-D-Fisz-G-H-C-E-F-A-B-D-Esz-G-Asz-C-Cisz-F-Fisz-B-H
Jó gyakorlást!
Boby
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése