2015. október 27., kedd

Nép brácsa

forrás: google search
file: nepi_bracsa.doc


Az alapfokú mŰvészetoktatás

KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA










NÉPI BRÁCSA
 (TERVEZET)














Készítette: Árendás Péter


2009






A TANTÁRGY TARTALMI SZABÁLYOZÁSA

TANANYAG


A tananyag meghatározásának szempontjai

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: a szűkebb értelemben vett tanterv; a tananyag meghatározása évfolyamonkénti felosztásban, egyben a továbblépéshez szükséges Minimális követelmény.
Felhasználható irodalom: ajánlás a felhasználható anyagra, irodalomjegyzék.
A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyagát meghatározó tényezők: A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai képzettsége, zenei érzéke és érettsége határozza meg. Egy tanév alatt az elvégzendő anyag az „A” tagozaton 2, a „B” tagozaton 3 különböző dialektus táncaiból összeállított táncrend, tájegységenként 10-15 népdal zenei kísérete kotta nélkül, 2-3 különböző előadási darab, népzenei összeállítás bemutatása. Ezért évfolyamonként ezt nem jelöljük.

A magyar nyelvterületen gyűjtött népzenei anyagban a brácsa (kontra) különböző típusait találhatjuk meg. A vonós cigányzenekarok és az ezek mintájára alakult parasztbandák terminológiájában a „kontra” szó jelentheti magát a hangszert, de a tevékenységet, a „kontrázást” is. A kontra, mint vonós hangszer többféle lehet: hegedű, brácsa valamint 3- és 4-húros kontra. A népzenében használatos brácsa, kontra fajták:

A 3-húros kontra (mezőségi brácsa)
Ez a vonós hangszerek speciális, módosított formája, amelyen csak 3 húr van. A húrokat tartó lábat egyenesre vágják le, s az így egy síkba került három húr a vonóval egyszerre megszólaltatható.
A húrok hangolása a fogólappal szemben nézve balról jobbra g d1 a.
Tehát a klasszikus brácsával összevetve itt elhagyják a legmélyebb (C) húrt, és egy oktávval mélyebbre hangolják a legmagasabb A húrt (itt is G-húrt használnak, csak egy nagy szekunddal magasabbra, A hangra hangolják).
Azok a bandák, amelyekben 3-húros kontrát használnak, tapasztalataink szerint többnyire az előadásmód és a repertoár tekintetében is régiesebbek. Ezt a hangszert Bartók Béla említi először a „Népzenénk és a szomszéd népek zenéje” c. munkájában (Népszerű füzetek 3. szám szerk. Molnár Antal, Budapest, 1934.).
Mivel a 3-húros kontrán az akkordokat első vagy második fekvésben játsszák, a gyakorlatban használt akkordok hangkészlete mindössze: g-a1, azaz egy nóna. Tehát az összes akkord voltaképp egy oktávon belül szólal meg, s ez a „szűk szerkesztés” előnyére válik a harmonizálásnak.
A szűk ambitus, a húrok helyzete és a 3-húros kontrán való játék technikája azt is meghatározza, hogy milyen helyzetű hármashangzatok szerepelnek a kíséretben.
A legtöbb akkordot csak egyféle helyzetben játsszák. Például a D-dúr csak terc-, a B- és H-dúrok csak kvinthelyzetben foghatók le; más akkordok pedig (C-dúr, A-dúr) elméletileg ugyan 2 féle fordításban játszhatók, de a magasabb helyzetet gyakorlatilag nem használják.
Míg a 3-húros kontra dúr- és mollhármasai – alapakkordjai – mindig teljes hármashangzatok, addig a szeptimakkordok és az egyéb négyeshangzatok – érthetően – hiányos akkordokká válnak. Leggyakrabban az akkord kvintjét vagy alapját hagyják ki, tehát a szeptim és a terc szinte mindig szerepel a négyeshangzatban.
Erdély egyes vidékein néhány zenész (pl. Kalotaszegen Sztojka János vagy Marosmagyarón Ursu Alexandru) ennek a 3-húros brácsának egy olyan hangolását is használják, amelyben a középső húr egy oktávval lejjebb hangzik. (D-húr helyett C-húrt helyeznek fel, és ezt hangolják egy nagy szekunddal feljebb D-re)

Hegedű (hegedűkontra)
Nem különbözik a közismert hegedűtől, hangolása: g d1 a1 e2.
Általában a g-d, ritkábban a d-a húrokon kísérik a dallamot. Ezt hallhatjuk egyes dunántúli (Somogy), Békés megyei román (Elek, Méhkerék), kelet-felvidéki (Gömör, Abaúj) vonós-zene kíséretében, valamint olyan felvételeken, ahol a prímások közül valamelyik áttér a kíséretre (pl. Bonchida, Szatmár, Kalotaszeg).

Kiskontrának is nevezik a háromhúros („mezőségi”) kontrát, ha az A-húr egy oktávval magasabban szól (g d1 a1). Szászcsáváson és Szilágyságban találunk rá példát.

Négyhúros („klasszikus”) brácsa
A klasszikus zenében használt brácsa.
A Zenei Lexikon szerint: „a viola a XVIII. század utolsó negyede óta a viola da braccio család alt hangszerének, vagyis a brácsának neve. A klasszikus brácsának ma négy húrja van: c g d1 a1 hangolásban, eszerint a hegedűnél kvinttel mélyebben szól.”

A népzenében nem dallamot, vagy tercet játszik a brácsa, hanem a hegedűs dallamát kettős- hármas- és négyeshangzatokkal kíséri.
Ezt a hangszerfajta a legelterjedtebb, az erdélyi Mezőség és Küküllő-mente kivételével mindenütt megtalálható. Érdekes változata Erdélyben, a Sajó-menti falvakban és környékén használatos, speciális hangolású (c g d a) brácsa, melynek mind a négy húrja egy síkban helyezkedik el. Teljesen egyéni a jobb kéz technika, de a legfőbb különlegesség, hogy a brácsás a hüvelykujját is használja a harmóniák lefogásában.


HANGSZERES ELŐKÉSZÍTŐ


1. évfolyam
évi 66 óra (heti 2x30 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Mintegy 10-15 dallam, mondóka megismerése.
Mondókák, gyermekdalok, gyermekjátékok, népdalok, táncok (szóval, énekelve, játszva, táncolva), illetve ezek kísérete énekkel, tapssal, dobogással, dobbal, gardonnal.

A mozgás, a ritmus, a dallam és az anyanyelv összefüggései.
A magyar népzenében jellemző ritmusfordulatok megtanítása (egyenletes-, nyújtott- és élés ritmus valamint a szinkópa).
Kamarazene - ritmust adó eszközökkel, hangszerekkel.

A gyermek ismerjen meg minél több gyermekdalt, népdalt.
Legyen képes - alapfokon - tájékozódni nyelvünk, dalaink, hangszeres zenénk ritmusvilágában.



2. évfolyam
évi 66 óra (heti 2x30 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
(Az előző év anyagának ismétlése.
Ismerkedés a vonós hangszerekkel.
Ritmusképzés rezgőhúrral.

A bőgő (cselló) megszólaltatása
Pengetés egy húron egyenletes lassú, majd változó tempóban.
Mozgás kísérése pengetéssel.
A húr megrezgetése vonóval.
A vonó vezetése egy húron, egyenletes lassú majd változó tempóban.
Hangsúlyozás vonóval.
Egyenletes, majd váltakozó ritmusú hangok játéka.
Különféle vonásmódok (pl. hangsúlyosan, hangsúlytalanul kezdődő, hosszú illetve rövid vonások).
Mozgás kísérése külön játszott hangokkal (két húron is).

A brácsa (kontra, hegedű-kontra) megszólaltatása
A hangszer tartása.
Hangképzés, vonóvezetés egyenletes lassú, majd változó tempóban.
A húrok együtthangzása (húrsíkok), hangzatok megszólaltatása.
Hangsúlyozás, egyenletes és változó ritmusú hangzatok.
Különféle vonásmódok (pl. hangsúlyosan, hangsúlytalanul kezdődő, hosszú illetve rövid vonások).
Mozgás kísérése különjátszott hangokkal.

A hegedű megszólaltatása
A hangszer és a vonó tartása.
Hangképzés, vonóvezetés egyenletes lassú, majd változó tempóban (húrsíkok!).
Mondókák, kiolvasók, gyermekdalok hegedűn (egy, két húron).
A dallamok játéka együttessel.
Az "együtt hangzás" megérzése és megértése.
Mozgás, gyermekjáték, tánc kísérése együttessel.

A gyermek legyen képes megszólaltatni különböző, a zenekari játék szempontjából nélkülözhetetlen vonós hangszereket.
Sajátítsa el a vonós hangszeren történő hangképzés, hangsúlyozás és ritmusjáték alapelemeit.
Legyen képes hangok, és egyszerű dallamok intonálására saját hangszerén, valamint a megismert vonós hangszerek egyszerű megszólaltatására.


alapfok „a” és „b” tagozat

1. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
1. Dél-dunántúli tánczene kísérete "A" hangnemben (ugrós-kanásztánc és lassú csárdás), mintegy 15 dallam ismerete.
2. Széki tánczene kísérete (verbunk, lassú, csárdás, sűrű tempó), 10 dallam.

A hangszerrel való ismerkedés, a hangszer részei.
Hangszertartás, vonótartás.
Alapakkordok, egyszerűbb harmóniaváltások elsajátítása (mintegy 8-10 dúr-moll akkord).
Hangképzés, vonóindítás – hangindítás (pl. pontszerű indítás, lendületből való "szalasztott" vonóindítás, előkés indítás).
Három húr egyszerre történő megszólaltatása.
Tiszta intonálás, akkordfogás.
Vonásnemek, szimmetrikus illetve aszimmetrikus ritmizálással.
Esztam, lassú- és gyors dűvő kíséretek.
Lezárók, indítások (ugrós).
Átmenetek a táncrenden belül (pl. dudálás - ugrós, ugrós - csárdás, lassú - csárdás).
Fogástáblázat elkészítése egyszerű, majd bonyolultabb akkordokkal.
Legyen képes a megfelelő dinamikai, ritmikai váltásokra.
Törekedjen a megtanult tánczenék jó tempóban, lehetőleg kotta nélkül való játékára.
Ismerje a játszott dallamok formai felépítését, hangnemét és harmóniáit.
Tanulja meg a dallamokat énekelni is.

Minimális követelmény
Megfelelő testtartás, hangszertartás, vonótartás.
Az alapakkordok ismerete.
Esztam, lassú- és gyors dűvő kíséretek.
Tiszta intonálás, akkordfogás.
Tudja a dallamokat énekelni is.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene. kíséret: Orsós Lajos brácsás         (Budapest 1995) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek,   szerk.: Eredics Gábor
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt sorozat, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza
Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok II. – Hagyományok Háza
A széki hangszeres népzene (Szerk.: Virágvölgyi – Felföldi) – Jelenlévő múlt sorozat, Planétás Kiadó
Halmos Béla - Virágvölgyi Márta: A széki férfi táncok zenéje        (Budapest 1995) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek,      szerk.: Eredics Gábor
Lajtha László - Széki gyűjtés: Brácsamelléklet Nagy Zsolt lejegyzésében – Hagyományok Háza

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
A bogyiszlói zenekar (Szerk.: Sebő Ferenc) SLPX 18095 Hungaroton 1984.
Lajtha László: Széki gyűjtés
Magyar népzenei dallamgyűjtemény CD-melléklete – Hagyományok Háza
Ádám István „Icsán” és bandája – Széki népzene (Mestereink sorozat) FA-069-2



2. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
1. Dél-dunántúli tánczene kísérete "A" hangnemben (ugrós-kanásztánc, lassú és friss csárdás), mintegy 15 dallam ismerete.
2. Széki tánczene kísérete (verbunk, sűrű és ritka tempó, négyes, lassú, csárdás, porka, hétlépés) 15 dallam.

Tudja és alkalmazza a „kontrán” egyenletes ritmusban, mérsékelten és gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus vonásokat (lassú és verbunk).
Lassú és gyors esztam. Lassú és gyors dűvő.
Vonóindítás, vonóváltás, különféle hangsúlyozási módok.
Kezdetben tudatos, később ösztönös alkalmazkodási reflex kialakítása a prímás játékához.
Hallás utáni dallamtanulás.
Ifj. Ádám István kontrás harmónia készlete, harmonizálási módjának elsajátítása.
"Szalasztott" vonóindítás és hangsúlyozás.
Az „előke” tudatos alkalmazása.
A prímás hangsúlyozásának és a különböző tánctípusok tempóinak pontos ismerete.
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Minimális követelmény
Szimmetrikus és az aszimmetrikus vonások ismerete.
Lassú és gyors esztam. Lassú és gyors dűvő.
Különféle hangsúlyozási módok használata.
Énekes dallamok szövegének ismerete.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene. kíséret: Orsós Lajos brácsás (Budapest 1995) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt sorozat, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza
Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok II. – Hagyományok Háza
A széki hangszeres népzene (Szerk.: Virágvölgyi – Felföldi) – Jelenlévő múlt sorozat, Planétás Kiadó
Halmos Béla - Virágvölgyi Márta: A széki férfi táncok zenéje (Budapest 1995) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor
Lajtha László - Széki gyűjtés: Brácsamelléklet Nagy Zsolt lejegyzésében – Hagyományok Háza

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
A bogyiszlói zenekar (Szerk.: Sebő Ferenc) SLPX 18095 Hungaroton 1984.
Lajtha László: Széki gyűjtés
Magyar népzenei dallamgyűjtemény CD-melléklete – Hagyományok Háza
Ádám István „Icsán” és bandája – Széki népzene (Mestereink sorozat) FA-069-2



2. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
 Az „A” tagozat követelményein felül
Kalotaszegi tánczene kísérete „A” hangnemben (legényes, csárdás, szapora, verbunk) 5-10 dallam.

Dallamtanulás.
Funkciós harmonizálás a háromhúros brácsán (kontra).
Akkordkészlet bővítése: szeptim- és szűkített akkordok, valamint váltóakkordok.
Több kalotaszegi brácsás vonókezelésének és harmonizálásának elemző összehasonlítása.
Vonózásbeli variációk.
Tempótartás, a prímás játékával való együttmuzsikálás.
Megfelelő zenekari összjáték.
A tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulása.

Minimális követelmény
Szeptim- és szűkített akkordok, váltóakkordok alkalmazása.
Tempótartás, megfelelő zenekari összjáték.
Variációk a vonózásban.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza
Árendás Péter - Doór Róbert - Mester László: Kalotaszegi legényesek (Magyarlóna) - brácsa,  bőgő melléklet (Budapest 1993, 2000) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor
Nagy Zsolt: Kalotaszegi népzene I, II. (Brácsa melléklet) (Budapest 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
A bogártelki Czilika-banda – Kalotaszegi népzene, Szerk.: Pávai István HHCD 003-004
Kalotaszegi híres prímások – Esküvő Mérában (Fekete Antal gyűjtéseiből 2.) FECD 017
Varga Ferenc „Csipás” – Kalotaszegi lakodalom, Türe 1976 (Fekete Antal gyűjtéseiből 8.) FECD 038
Magyarlóna – Kalotaszegi magyar népzene (Kallós Archívum 2.) FA-075-2
Váralmási Pici Aladár és bandája – Új Pátria 1. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-101-2
Szászfenes – A Muzák – Új Pátria 13. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-113-2



3. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése

1. Kalotaszegi tánczene kísérete „A” és „D" hangnemekben (legényes, csárdás, szapora, verbunk) 10-15 dallam.
2. Rábaközi tánczene kísérete „A” hangnemben (dus, lassú és friss csárdás) 10-15 dallam.

Dallamtanulás.
Funkciós harmonizálás a háromhúros brácsán (kontra).
A cimbalommal együtt történő játékmód elsajátítása. A cimbalom, brácsa, bőgő felállású együttesekben a három hangszer szerepköre, egymással való dallami, harmóniai és ritmikai kapcsolata a játék során.
Akkordkészlet bővítése: szeptim- és szűkített akkordok, valamint váltóakkordok Bunyi József, Tóni Rudi, Sztojka János és mások játéka alapján.
Egy dallam harmóniavázán alapuló legalább három-négyféle "akkordozás" elsajátítása és variálása (improvizáció).
Több kalotaszegi brácsás vonókezelésének és harmonizálásának elemző összehasonlítása.
Vonózásbeli variációk.
Tempótartás, a prímás játékával való együttmuzsikálás.

Minimális követelmény
Funkciós harmonizálási készsége.
Szeptim- és szűkített akkordok.
Variált akkordmenetek játéka.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza Árendás Péter - Doór Róbert - Mester László: Kalotaszegi legényesek(Magyarlóna) - brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993, 2000) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor
Nagy Zsolt: Kalotaszegi népzene I, II. (Brácsa melléklet) (Budapest 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
A bogártelki Czilika-banda – Kalotaszegi népzene, Szerk.: Pávai István HHCD 003-004
Kalotaszegi híres prímások – Esküvő Mérában (Fekete Antal gyűjtéseiből 2.) FECD 017
Varga Ferenc „Csipás” – Kalotaszegi lakodalom, Türe 1976 (Fekete Antal gyűjtéseiből 8.) FECD 038
Magyarlóna – Kalotaszegi magyar népzene (Kallós Archívum 2.) FA-075-2
Váralmási Pici Aladár és bandája – Új Pátria 1. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-101-2
Szászfenes – A Muzák – Új Pátria 13. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-113-2



3. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)
 
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
1. Kalotaszegi tánczene kísérete „G” és „B”” hangnemben (legényes, csárdás, szapora, verbunk) 10-15 dallam.
2. Rábaközi tánczene kísérete „D” hangnemben (verbunk, dus, lassú és friss csárdás) 10-15 dallam.

Minimális követelmény
A funkciós harmonizálás magasabb foku készsége.
Szeptim- és szűkített akkordok stílushelyes használata.
A stílus keretein belül ötletesen variált akkordmenetek játéka.
A dallamok és közjátékok magabiztos kísérete.

Felhasználható irodalom
Lásd az „A” tagozatnál.



4. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
1. Marosszéki (Vajdaszentivány és Magyarpéterlaka) tánczene kísérete (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás), elsősorban „D” hangnemben, 10-15 dallam.
2. Magyarpalatkai tánczene kísérete (lassú cigánytánc, ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos) 15-20 dallam.

Harmonizálás és akkordkészlet összeállítása Horváth Mihály és Ponci Gyula játéka alapján.
Ritmusvariációk.
Vonásnemek elemző összehasonlítása.

Dúros harmonizálás és ennek helyi jellegzetességei.
Vonókezelés elsajátítása, vonásnemek, vonásvariációk.
Kiemelkedő brácsás egyéniségek játékstílusának összehasonlítása, és a különbözőségek tudatosítása: Kodoba Béla, Moldován Emerik, Mácsingó Sándor, Radák Mihály, Kodoba Lőrinc.
Belső hangsúlyozás és aszimmetria a prímás játékához igazodva.
Énekes dallamok megtanulása.

Minimális követelmény
A dúros harmonizálás jellegzetességeinek ismerete.
Belső hangsúlyozás, ritmusvariációk alkalmazása.
Vonásvariációk ismerete.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
Pávai István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Árendás Péter - Kozma Gyula: Vajdaszentiványi népzene I. brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
Marosszéki Muzsika – Vavrinecz András gyűjtéseiből HHCD 014- 015
Péterlaki bandavezető – Lunka József (Fekete Antal gyűjtéseiből 4.) FECD 024
Vajdaszentiványi zenekar – Éljen a magyar! (Fekete Antal gyűjtéseiből 7.) FECD 032
Csiszár Aladár - Magyarpéterlaka – Új Pátria 12. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-112-2
Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatkai dupla CD (1992) Hungaroton
Magyarpalatkai népzene: Kodoba Béla és bandája, Jánosi András és Fekete Antal gyűjtése BSM 9503 (Budapest 1995) BaSys - Music
Magyarpalatkai banda – Esküvő Mezőkeszüben (Fekete Antal gyűjtéseiből 1.) FECD 008
Magyarpalatkai banda – Esküvő Magyarpalatkán 1984-ben (Fekete Antal gyűjtéseiből 3.) FECD 021
Báré-Magyarpalatka – Új Pátria 3. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-103-2



4. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)
 
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Galga-mente népzenéje „A-D” hangnemekben (mars, lassú csárdás, bukós), 15-20 dallam.
Akkordfelbontások négyhúros „klasszikus” brácsán, valamint akkordösszefűzések ("menetek") elsajátítása, szólamvezetés.
Jellegzetes akkordmenetek és vonásnemek elsajátítása, brácsázás és kontrázás közötti különbség.
Stílusos improvizálás, saját variációk kidolgozása.
Énekes dallamok megtanulása.

Minimális követelmény
Akkordfelbontások, szólamvezetés elsajátítása négyhúros brácsán.
Stílusos improvizálás, saját variációk kidolgozása.
A dallamok és közjátékok magabiztos kísérete.

Felhasználható irodalom
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
Unger Balázs: Galga menti vonósbandák – Hagyományok Háza



5. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
1. Magyarpalatkai tánczene kísérete (ritka magyar, sűrű magyar, négyes) 10 dallam.
Vonókezelés elsajátítása, vonásnemek, vonásvariációk.
Kiemelkedő brácsás egyéniségek játékstílusának összehasonlítása, és a különbözőségek tudatosítása: Kodoba Béla, Moldován Emerik, Mácsingó Sándor, Radák Mihály.
Belső hangsúlyozás és aszimmetria a prímás játékához igazodva.
A táncos és a zenekar viszonya: tempók, kiállások.

2. Szatmári tánczene kísérete „A” hangnemben (lassú és friss csárdás, kondástánc, oláhos)
10-15 dallam.
Akkordfelbontások négyhúros „klasszikus” brácsán, valamint akkordösszefűzések ("menetek") elsajátítása, szólamvezetés.
Jellegzetes akkordmenetek és vonásnemek elsajátítása háromhúros kontrán ifj. Horváth András játéka alapján.
Brácsázás és kontrázás közötti különbség a szatmári zenekarok jétákában.
A szatmárököritói, kisari és a tiszakóródi zenekarok játékstílusa.
Stílusos improvizálás, saját variációk kidolgozása.
Énekes dallamok megtanulása.

Minimális követelmény
Belső hangsúlyozás és aszimmetria alkalmazása.
A brácsázás és kontrázás közötti különbség ismerete.
Improvizálás, saját variációk kidolgozása a stílus keretein belül.
Énekes dallamok megtanulása.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza
Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
Magyarpalatkai népzene: Kodoba Béla és bandája, Jánosi András és Fekete Antal gyűjtése BSM 9503 (Budapest 1995) BaSys - Music
Magyarpalatkai banda – Esküvő Mezőkeszüben (Fekete Antal gyűjtéseiből 1.) FECD 008
Magyarpalatkai banda – Esküvő Magyarpalatkán 1984-ben (Fekete Antal gyűjtéseiből 3.) FECD 021
Báré-Magyarpalatka – Új Pátria 3. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-103-2
Szatmári bandák (Szerk.: Vavrinecz András, Hans Hurtig) Hungaroton 1995. HCD 18192
Zörög az akácfalevél – Népdalok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (Szerk.: Joób Árpád) SSB-CD 01



5. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)
 
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Bonchidai magyar táncok (lassú és sűrű magyar, lassú és sűrű csárdás)                  10-15 dallam
Bonchidai román táncok (lassú és sűrű csárdás, verbunk és invirtita)                     10-15 dallam

Minimális követelmény
Belső hangsúlyozás és aszimmetria a prímás játékához igazodva.
A brácsázás és kontrázás közötti különbség elemző ismerete.
Stílusos improvizálás, saját variációk kidolgozása.
Énekes dallamok megtanulása.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza
Árendás Péter - Havasréti Pál: Bonchidai népzene I. brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1991) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor

Hangzóanyagok:
Bonchida-Válaszút – Észak-mezőségi magyar népzene (Kallós Archívum 1.) FA-058-2



6. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
1. Szatmári tánczene kísérete „D” hangnemben (hallgató, magyar verbunk, lassú és friss csárdás, oláhos) mintegy 15-20 dallam.

"Klasszikus" négyhúros brácsán bonyolultabb akkordmenetek "A-D" hangnemekben, a szatmárököritói, a szamosangyalosi és a nyírmadai zenekar játéka alapján.
Brácsaszólam lejegyzése és megtanulása, hangfelvétel alapján.
Vonás- és akkordvariációk improvizatív és stílushű használata.
A kötetlen metrumú dallamok (hallgató) kísérete, dallamkövetés.
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

2. Küküllő menti magyar táncok (lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes, pontozó), elsősorban Magyarózd, Ádámos és Szászcsávás népzenéje, 15-20 dallam.

A Küküllő-menti dallamkincs és a táncok megismerése.
Egyedi vonásnemek Kozák József, Mezei Ferenc („Csángáló”) kontrajátékában.
A környékbeli további zenekarok játékának összehasonlítása (Magyarkirályfalva, Magyarbece, Magyarlapád).

Minimális követelmény
Bonyolultabb akkordmenetek játéka.
Vonás- és akkordvariációk improvizatív és stílushű használata.
Dallamkövetés a hallgató dallamok kíséretében.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
Szatmári bandák (Szerk.: Vavrinecz András, Hans Hurtig) Hungaroton 1995. HCD 18192
Zörög az akácfalevél – Népdalok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (Szerk.: Joób Árpád) SSB-CD 01
A magyarbecei Kulcsár Ferenc bandája – Szerk.: Pávai István HHCD 011-012
Ádámosi banda – Sövényfalvi lakodalom 1980-ban (Fekete Antal gyűjtéseiből 5.) FECD 025
Szántó Ferenc – Magyarbece (Mestereink sorozat) FA-040-2
Szászcsávás Band – Transylvanian folk music Szerk.: Szánthó Zoltán
Szászcsávás Band 3. – Thermal Comfort Kft. 1998. Szerk.: Szánthó Zoltán
Szászcsávás-Szászbogács – Új Pátria 10. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-110-2



6. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)
 
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Gömör népzenéje „A-D” hangnemekben (verbunk, hallgató, lassú és friss csárdás) 15-20 dallam.

Stílusos játékmód, elsősorban az alsókálosai, a szilicei és az osgyáni zenekarok játéka alapján.
Hegedűkontrával és „klasszikus” brácsával történő gyakorlás.
Vonókezelés, jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Minimális követelmény
A kötetlen metrumú dallamok (hallgató) kísérete, dallamkövetés.
Játék hegedűkontrával, és brácsával.
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.
A dallamok és közjátékok magabiztos kísérete.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, (A bevezető tanulmányt írta: Agócs Gergely) szerk.: Eredics Gábor

 



ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNY


„A” tagozat
Dél-dunántúli táncok (3-3 dallam ugrós, lassú- és friss csárdás)
Széki táncrend 7-8 percben (magyar, sűrű- és ritka tempó, lassú és csárdás)
Magyarpalatkai táncrend (ritka és sűrű magyar, lassú cigánytánc, csárdás, szökős és sűrű csárdás)

„B” tagozat
Széki táncrend 7-8 percben (magyar, sűrű- és ritka tempó, lassú és csárdás)
Szatmári táncok (verbunk, 3-3 dallam oláhos, lassú és friss csárdás)
Kalotaszegi táncok (3-3 dallam legényes, lassú csárdás és szapora)

 

 

TOVÁBBKÉPZŐ „A” és „B” TAGOZAT


7. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Gömör népzenéje “D” hangnemben (verbunk, hallgató, lassú és friss csárdás) 15-20 dallam.

Stílusos játékmód, elsősorban az alsókálosai, a szilicei és az osgyáni zenekarok játéka alapján.
Hegedűkontrával és „klasszikus” brácsával történő gyakorlás.
Vonókezelés, jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Minimális követelmény
Vonókezelés, jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Együttműködés, alkalmazkodás a társas zenélésben.
A zenekari hangzás arányai iránti érzékenység.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, (A bevezető tanulmányt írta: Agócs Gergely) szerk.: Eredics Gábor



8. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Ördöngösfüzes népzenéje (lakodalmi zene, cigánytánc, lassú és sűrű csárdás, ritka magyar, sűrű fogásolás, verbunk) 15-20 dallam.
Stílusos játékmód elsajátítása Mezei Ferenc zenekarának játéka alapján.
Mezőségi lakodalmi szokások megismerése.
Vonókezelés, speciális ritmusok és jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Minimális követelmény
Vonókezelés, jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Speciális ritmusok játéka.
Magas fokú együttműködés, alkalmazkodás a társas zenélésben.
A zenekari hangzás arányai iránti fokozott érzékenység.

Felhasználható irodalom

 

Könyvek, füzetek:

Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene brácsa-bőgő melléklete – Hagyományok Háza

Hangzóanyagok:
Ördöngösfüzes – Mezőségi magyar népzene (Kallós Archívum) FA-081-2 Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene CD-melléklete – Hagyományok Háza



8. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Bonchidai magyar táncok (lassú és sűrű magyar, lassú és sűrű csárdás)                  10-15 dallam
Bonchidai román táncok (lassú és sűrű csárdás, verbunk és invirtita)                     10-15 dallam

Stílusos játékmód, elsősorban Kalló János játéka alapján.
Hegedűkontrával és „klasszikus” brácsával történő gyakorlás.
Vonókezelés.

Minimális követelmény
Vonókezelés, jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Brácsa és más kísérőhangszerek (pl. cimbalom) együttműködése a zenekarban.
A zenekari hangzás arányai.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Nagy Zsolt: Magyar népzenei dallamgyűjtemény brácsamelléklete – Hagyományok Háza
Árendás Péter - Havasréti Pál: Bonchidai népzene I. brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1991) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor

Hangzóanyagok:
Bonchida-Válaszút – Észak-mezőségi magyar népzene (Kallós Archívum 1.) FA-058-2



8. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)
 
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Mezőföld népzenéje „D” és „G” hangnemekben (ugrós, eszközös táncok, lassú és friss csárdás) 10-15 dallam.

Minimális követelmény
Vonókezelés, jellegzetes akkordmenetek megtanulása.
Brácsa és más dallamhangszerek (pl. tambura) együttműködése a zenekarban.
A zenekari hangzás kiérlelt arányai.

Felhasználható irodalom
Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene Pesovár Ferenc gyűjtéséből - Alba Regia Egyesület
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116



9. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Kalotaszegi keserves, hajnali nóták és román táncok, 15-20 dallam.

A kötetlen metrumú dallamok (keserves), valamint a rubato hajnali nóták kísérete, dallamkövetés, ritmizálás.
A bánffyhunyadi, a magyarlónai és a mérai zenekarok játékának összehasonlítása.

Minimális követelmény
Rubato dallamok stílusos kísérete.
Tiszta intonáció.

Felhasználható irodalom

Könyvek, füzetek:
A magyar népi tánczene (Szerk.: Virágvölgyi – Pávai) – Jelenlévő múlt, Planétás Kiadó
Vasas Samu – Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek – Gondolat, 1986.
Nagy Zsolt: Kalotaszegi népzene I, II. (Brácsa melléklet) (Budapest 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, szerk.: Eredics Gábor

Hangzóanyagok:
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
A bogártelki Czilika-banda – Kalotaszegi népzene, Szerk.: Pávai István HHCD 003-004
Kalotaszegi híres prímások – Esküvő Mérában (Fekete Antal gyűjtéseiből 2.) FECD 017
Varga Ferenc „Csipás” – Kalotaszegi lakodalom, Türe 1976 (Fekete Antal gyűjtéseiből 8.) FECD 038
Magyarlóna – Kalotaszegi magyar népzene (Kallós Archívum 2.) FA-075-2
Váralmási Pici Aladár és bandája – Új Pátria 1. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-101-2
Szászfenes – A Muzák – Új Pátria 13. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-113-2



9. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)
 
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Szilágyság magyar népzenéje (figurázó, csárdás és ugrálós), 10-15 dallam

Minimális követelmény
Élénk tempójú táncdallamok kísérete.
Önállóság a harmonizálás terén.
Tiszta intonáció.
Tempótartás.

Felhasználható irodalom
Almási István: Szilágysági Magyar népzene – Kriterion könyvkiadó, 1979.
Szilágynagyfalu-Szilágybagos – Új Pátria 5. (Az Utolsó Óra gyűjteményéből) FA-105-2



10. évfolyam „A” tagozat
évi 66 óra (heti 2x30 perc - egyéni óra)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Galga-mente népzenéje “A-D” hangnemekben (mars, lassú csárdás, bukós), 15-20 dallam.

Minimális követelmény
Mérsékelt és élénk tempójú táncdallamok kísérete.
Önállóság a dialektusnak megfelelő stílusos harmonizálás terén.
Tiszta intonáció.
Tempótartás.

Felhasználható irodalom
Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene LPX 18112-116
Unger Balázs: Galga menti vonósbandák – Hagyományok Háza



 10. évfolyam „B” tagozat
évi 66 óra (heti 2x45 perc)

Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése
Az „A” tagozat követelményein felül
Kürt népzenéje (verbunk, hallgató, lassú és friss csárdás), 10-15 dallam

Minimális követelmény
Mérsékelt és élénk tempójú táncdallamok kísérete.
Önállóság a dialektusnak megfelelő stílusos harmonizálás terén.
Önállóság a tánczenei folyamat felépítésében.

Felhasználható irodalom
Agócs Gergely - Gombai Tamás: Kürti bandák – Hagyományok Háza





NÉPI BRÁCSA ZÁRÓVIZSGA


„A” tagozat
Rábaközi/ vagy gömöri táncok (verbunk, dus, lassú- és friss csárdás)
Marosszéki táncok 7-8 percben (székely verbunk, sebes forduló, lassú csárdás, korcsos és szöktetős)
Parlando-rubato dallamok (3 dallam kalotaszegi hajnali vagy mezőségi keserves vagy szatmári hallgató)

„B” tagozat
Rábaközi/ vagy gömöri táncok (verbunk, dus, lassú- és friss csárdás)
Marosszéki táncok 7-8 percben (székely verbunk, sebes forduló, lassú csárdás, korcsos és szöktetős)
Erdélyi aszimmetrikus román táncok (2-2 dallam de-a lungu, purtata vagy invirtita)



Az értékelés módja

Az értékelés a tanszaki meghallgatás, az évvégi vizsga és tanszaki hangverseny keretein belül történhet, osztályzattal és szóban.
A vizsgákon a tanár, illetve a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz.
A vizsga anyaga a tanult dallamok kotta nélkül történő előadása zenekarral.



Tárgyi feltételek

A tantárgy eredményes tanítása az építésügyi szabványnak megfelelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető tantermek kialakítását igényli a szükséges asztalokkal, székekkel, tárolószekrényekkel.

Tanítási segédeszközök
·      Kétkazettás magnó, CD lejátszó, video-készülék, DVD lejátszó, TV készülék, számítógép.
·      Kottavonalas tábla, kréta, kottatartók, metronóm.

A szükséges hang- és videofelvételek, könyvek, kották.



JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

A népi brácsa (kontra) tanítását 8-10 éves kortól már el lehet kezdeni, ilyen korban az előképző javasolt. Mivel a hangszer eleve kísérő szerepet tölt be, ezért a zenekari játék, az együttmuzsikálás az egyéni órák mellett nélkülözhetetlen.
A harmóniai és ritmikai összefüggéseket csak a dallam- és basszus hangszerekkel együtt lehet jól megtanulni. Zenekari játéklehetőség híján kezdetben hangfelvételek kíséretében próbálkozhat a tanuló, felkészültségi szintjének megfelelően. A ritmikai szerepkör szoros összefüggésben van a tánccal, ezért nem haszontalan a tanult dialektusok tánctípusainak tanulmányozása és legalább közepes szintű elsajátítása. A felvételi meghallgatáson a halláskészség mellett különösen fontos a ritmus és mozgáskészség alapos felmérése, hiszen csak meglévő adottságok fejleszthetők.
Természetesen előnyt jelent, ha a tanuló alapfokú hegedűtudással rendelkezik. A főhangszeres tanulmányokkal párhuzamosan másodhangszerként elsősorban a népi hegedűt javasoljuk. Kiemelten fontos a fokozott zenei alkalmazkodó készség megléte, illetve állandó fejlesztése, valamint a hallás utáni játék, a több prímáshoz történő azonnali igazodás gyakorlata.
Már a kezdetektől megfelelő minőségű, jól hangolható hangszert használjon a tanuló. Ezen nem érdemes takarékoskodni. Ugyanez vonatkozik a húrokra is. A vonós hangszeresek számára nincs kellemetlenebb dolog, mint játék közben hangolni.
A brácsához az egész, vagy háromnegyed méretű csellóvonót, a 3-húros kontrához a megfelelő minőségű házi készítésű "népi vonót" javasoljuk, ez utóbbit elsősorban az erdélyi zenék játszásához.
A népi gyakorlatnak megfelelően ugyan az oktatás elsősorban audiovizuális módszerekkel történik, de a tudatos játékhoz, önképzéshez a szükséges elméleti és kottaolvasási ismeretek is fontosak.
A szaktanár a tantervet, illetve a tananyagot a saját belátása és a növendék képességei, felkészültsége, érdeklődése szerint rugalmasan alkalmazhatja, szükség szerint kiegészítheti, bővítheti, egyes témaköröket felcserélhet.
A jó kontrásnak komoly fizikai és pszichikai állóképességgel, figyelemmegosztó készséggel kell rendelkeznie. Ezeket az adottságokat a kezdetektől folyamatosan építeni, fejleszteni szükséges.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése